Blog

Közös út, 2 hátizsák és egy kis NLP

Az előző bejegyzésben (Közös út, két hátizsák és egy egyszerű kérdés) azt kezdtük el boncolgatni, hogyan is tudjuk tölteni Párunk energiát, lendületet és „szeretve vagyok” érzését raktározó hátizsákját, ha a kezdeti rózsaszín ködös időszakot a borús, problémákkal teli hétköznapok kezdik el felváltani, így csökkentve annak erőforrás-tartalékait. És ezáltal nyújtva táptalajt az eltávolodás érzés első csíráinak.

Emlékeztetőül: Megtehetjük ezt egy egyszerű kérdéssel (Mitől érzed azt, hogy szeretve vagy?), amihez segítségül hívhatjuk a szeretetnyelvek világát, Gary Chapman Egymásra hangolva (5 szeretetnyelv a házasságban) című könyvének fellapozásával.

És mi van akkor, ha Párunk nem nyitott a kommunikációra?

Akkor magán akcióba is kezdhetünk, mert gyakran, ha elkezdjük tölteni a másik zsákját, és elérünk egy szintet nála, visszatér részéről is a motiváció és onnantól tudunk együtt dolgozni a kapcsolatunkon. Nem árulok zsákba macskát, van, mikor ez kevés, de az eddigi tapasztalataim azt mutatják, hogy több párnál, ha az egyik fél összegyűjtve minden eltökéltségét elindította a változtatást a kapcsolatban, az elején annak dacára, hogy az ő zsákja sem volt tele (és nem kooperatív társ miatt jó ideig nem is számíthatott, hogy nála ez az állapot módosuljon), kitartósággal sikerült eredményt elérnie intimitásuk visszanyerése és a kettejük közti kommunikáció javulása terén.

És mi lehet ez a magánakció?

Megfigyelhetjük párunkat az alábbiakra fókuszálva:

mit szokott dicsérni?

mit szokott hiányolni, min szokott zsörtölődni?

mitől szokott mosolyogni, lesz jobb kedve?

Emellett az NLP* eszköztárából is jól ismert érzékszervi csatornákra is összpontosíthatunk. Beszélhetünk vizuális (látás), akusztikus (hallás), kinesztetikus (tapintás), olfaktorikus (szaglás) és gusztatorikus (ízlelés) csatornákról. Ha Társunk mondatait, élmény megosztásait a tartalma mellett úgy is figyeljük (mert ugye arra biztosan figyelünk, amit közölni szeretne velünk? ), hogy milyen szavakat használ, és hogyan; abból is következtethetünk arra, hogy mi fontos számára.

Ha a látod, észrevetted, csillog, színes, stb. tehát a szemmel érzékelhető jelenségeket, cselekvéseket használja szavaiban leginkább, akkor a látás által befogadható ingerekre minden bizonnyal fogékony. Az akusztisnál pl. a hallottad, azt csicsergik a madarak, megbeszéltük és hasonló szavak mellett, ha dallamosan is beszél kedvesünk, valószínűleg a hallással felfogható jellegzetességek fontosak neki.

A kinesztéziára érzékenyeknél a sok gesztikuláció és kifejezetten aktivitásos ige használat lehet árulkodó – vagy ha már tapintásról lévén szó: kézzelfogható – : éreztem, csináltam, mentem, főztem, stb. a minőségek (közel, kicsi, textil, tégla, fa, ….) meghatározása mellett.

Olfaktorikus (szaglás) ingereket kedvelőknél az illatokkal kapcsolatos megnevezések: aroma, buké, szag, míg gusztatorikus preferenciánál az ízélmények kedvelt és gyakori szavai a keserű, pikáns, ízletes, stb.

Így például ha Párunk leginkább vizuális (hiszen mindegyik csatornát használjuk, csak erősségükben különböznek), vagyis a látvány fontos számára, akkor pl. ha kicsinosítjuk magunkat, az minden bizonnyal nem csak szemet, hanem szívet gyönyörködtető is lesz számára. Egy hallás által befogadható élményekre nyitott egyénnél a szóhasználat, ahogyan mondjuk gondolatainkat, tudja az egy húron pendülés érzetét erősíteni.

A tapintást kedvelőnél nyilvánvalóan a minél több érintés, ölelés, együttes élmény tud töltő lenni. A szaglás-, és ízlelést előtérbe helyezőknél figyelmesség terén, ha illatokat használunk magunkon vagy az otthonunkban, ha különleges ízvilágú ételeket főzünk és ha szavainkba mi is beépítünk néhány e csatornán érzékelhető tulajdonságot (ínycsiklandó, aromás, zamatos, stb.) az ismerős, megnyugtató, komfortosság érzetet fokozó lehet.

Ezek az apró kis fortélyok, amik gyakran fel sem tűnve a másiknak tudnak hatni, nyitottabbá és boldogabbá tehetik Párunkat. Ha intim helyzetben figyelünk a számára fontos érzékszervi területre, még inkább felerősíthetjük az egymásra hangolódás megerősítő érzetét.

 

Mi az az NLP?

Az NLP-ről rengeteg cikket lehet olvasni, így pusztán egy rövidebb áttekintést szeretnék nyújtani, mert párkapcsolatunk minőségének javításáról szóló gyakorlati tippjeim során többször fog még előkerülni.

A Neuro-lingvisztikus Programozás atyjának Richard Bandlert és John Grindert tekintjük. Olyan egyéneket vettek mélyebben górcső alá, akik kimagasló eredményeket, sikereket értek el. Ki munkája (pl.: Walt Disney, Milton Erickson-hipnoterapeuta), ki egy-egy nem kívánt viselkedésének leküzdésében (pl.: fóbia) ért el jelentős előrelépést. E személyek viselkedését, működését, nyelvi mintáit figyelték meg, és modellezték le, lépésről lépésre, hogy a változtatásra eltökélt egyének is képesek legyenek hasonló sikereket elérni.

Mit jelent az NLP 3 betűje?

Neuro: idegrendszer. Rajta keresztül áramlanak az információk, amelyeket az érzékszerveinkkel észlelünk a körülöttünk lévő világból. Ingerek érhetnek látvány, hang, tapintás, ízlelés, szaglás útján. Ami nagyon izgalmas e tekintetben, hogy gondolataink is ugyanezeken a pályákon áramlanak. Ezáltal akár a múltban, akár a jövőben járunk egy-egy NLP gyakorlat alkalmával, az érzékszerveinket segítségül hívva még hatékonyabban tudunk hatni a megéltek, érzéseink, vagy céljaink intenzitásának megváltoztatására.

Lingvisztikus: nyelvi. A nyelv által fejezzük ki érzéseinket, gondolatainkat, azaz belső világunkat. Ideértjük non-verbális kommunikációnk (pl.: gesztus, mozdulat) is, mely gyakran többet árul el rólunk, mint szavaink, és ami gondolkodásunk szerkezetébe is bepillantást nyújt.

Programozás: a számítógépek világából ismert kifejezés arra utal, hogy gondolatainknak sajátos szerkezete, sorrendje van. Ha megváltoztatjuk az eddig megszokott lépéseket; viselkedésünket is képesek vagyunk módosítani. Ez szokásainkra, hozzáállásunkra is kihathat, így szerteágazó, tartós eredményt érhetünk el.

Azt szeretem az NLP-ben, hogy széles palettáról kínál technikákat. Rövid, ám annál elgondolkodtatóbb kérdés segítségül hívásától kezdve mélyebb, hosszabb gyakorlatokat is ad, melyeknek „meg kell ágyazni”, azonban a hatás is gyökeresebb. A technika kiválasztása az elakadás természetétől, az időtől, és az önismeret mélységétől függ.